Május utolsó vasárnapja gyereknap. Ebből az alkalomból szeretettel köszönjük az Olimpici GP összes versenyzőjét!
Kaptunk is gyereknap alkalmán, és kissé átszabtuk az Országos Bajnokság versenykiírását: a törpici korcsoport nem lehet része a versenynek, de aggodalomra semmi ok:
A kiírás mellékleteként megtalálható a törpici korcsoport idényzáró versenyének külön kiírása. A legkisebbek versenyszámai a gyermek–újonc–serdülő korcsoportok versenyétől különválasztva, de az eredeti kiírásnak megfelelő helyen és időben várja a legkisebbeket az idény végső megmérettetésére, a törpici-bajnoki cím elnyerésére.
S hogy a megfelelő méltatás is meglegyen, nicsak, Selmeczi Tibor micsoda egy remek verset rittyentett a 16. Országos Veterán Magyar Vívóbajnokság alkalmából! A Toldi Miklósról szóló Arany-költemény nemcsak csodás óda a víváshoz, vívásról, de kicsit a veteránok bátorítása, biztatása is, az Olimpici fiatalosságát példának állítva..
Olvassátok, hisz igen remek!
Arany (érem) János
Vívó SE, avagy LSL-e
Toldi Miklós bácsi estéje
Összezavarodott a természet feje,
Mert senkise tudja, hol az OB helye,
Merre gyülevészik veteránok törzse?
Bizonytalan Miklós, Kati, Béla, Örzse.
S majd mindenki fáradt. Miklós háta sajog,
Tegnap volt dokinál, csőstől vannak bajok.
Cseh vitézt legyőzte, van már hétszáz éve,
Most meg az izgatja, a dereka ép-e.
Lépnie se könnyű, hát még ütni, vágni!
Bár szeretné magát ismét páston látni.
Fontosabb feladat, a gyógyszert bevenni,
No meg a vízhajtót, összes dolga ennyi.
Tornázni kezd Miklós, remeg keze, lába,
Rég, ha így szenvedett, nem ment iskolába.
„Nem nyerhetnek azok, kik egyhelyben állnak,
Mozdulj már te vénség!” – Dünnyögi magának.
„Mint a szurka-piszka összes vívózsákon,
Messziről lobogva tenger pusztaságon:
Sok-sok régi asszó úgy lobog fel nékem
Majd kilenc-tíz emberöltő régiségben.
Rémlik mintha vívnék, s mindent újra érzek,
Hej, még most is fájnak (a) nevezési pénzek.
Kardomat is törtem, sisakom is horpadt,
Akkor még a népek nem PBT-t hordtak.”
Guggol kettőt Miklós: „Fog ez nekem menni,
Már csak a cipőmet nem tudom fölvenni.
Mégis indulnom kell, itthon magam unnám,
Ott lesz a Buday, Szentkirályi, Urbán.
Halmos, Vadász, Hasszán, Marczali és Póka
Nem láttam Csacsit se, talán száz év óta.
Erdődi meg Szabó, Imreh és sok menő,
VB győzteseink, Hoffmann Ibi, Jenő.
Meg a gyereklányok, Gyurkán, Bruckner, Bíró,
Ferdinandy, Kósa, mind kitűnő vívó.
Föl kell, hogy támadjak, nem számít a korom,
Ellenfeleimet összekaszabolom!”
„Repül a nehéz tus, ki tudja hol áll meg,
Ki tudja, hol áll meg, kit hogyan talál meg.”
Sóhajt Toldi bácsi, és felszívja magát,
Neten böngészgeti „szenyorok” honlapját.
„Május huszonnyolcra nem lehet más program,
Budaörsre megyek! Összes vívó ott van.
Városi uszoda? Strandon a sportcsarnok?
Akár egy „Vízkereszt, vagy amit akartok.
Jé, már nem fáj semmim, olimpici vagyok.
No megállj Holubár, lesz majd adok, kapok.
Nem bírt velem a kor, évtizedek ökle,
Mert a magyar vívó fennmarad örökre!
De persze ettől még komolyan vesszük kellőképpen a vívást, így kérjük versenybíróinkat, az edzőket, hogy tanulmányozzák a FIE szabályzatát. A dokumentumban kékkel jelölve olvashatók a legutóbb életbe lépett változások, természetesen ezek szerint a szabályok szerint igyekszik minden versenybíró eljárni versenyeinken.
Olimpici Team